A vezető szakemberek elégedetlenek a bérükkel, lassan a szakmunkások többet keresnek, mint akik vagy 5 évet még tanulással töltöttek az egyetemen és még akkor sem fejezték be, mert állandóan továbbképzésekre járnak. A szakmunkások azt mondják, mi végezzük a munka nehezét, mi érdemeljük meg a fizetésemelést. Nem szállok be ebbe a vitába, mert igaz, hogy aki három diplomát is szerzett a szakmájában, az megérdemli a vezetői beosztást is meg a magasabb fizetést is, viszont ha nincs szakmunkás, ki végzi el a fizikai munkát? Ez egy ördögi kör, én is részese voltam és olyan igazságtalanságok történtek velem is mint akik ma panaszkodnak. Még sem mertem kilépni a mókuskerékből. Ma már sajnálom, mert a nyugdíjammal nem sokára éhen halnék, ha kifizetnék mindent, persze csak ha egyedül maradnék. Erről sincs biztosítva senki. Azért mondom ezt, mert akár milyen boldog is valaki, pénz nélkül nehéz fenntartani a boldogság állapotát. Álszent az aki azt állítja, hogy pénz nélkül is van boldogság. Egy időre elég a szerelem is fiatalon, de mikor már jönnek a gyerekek, horribilis összegekre lenne szükség, bárhogy segít is az állam. Jönnek a nélkülözések és a stressz, hogy nem tudod megadni a gyerekednek amit más, és a rózsaszín köd felszáll, hogy mért nem is mentem a Huffnágel Pistához. Megromlik a kapcsolat és oda a boldogság. Pedig milyen boldogok voltunk még az elején! Szóval minden a pénz körül forog. Ha nincs rendben az anyagi háttér, akkor csak a bajok adódnak. Mindenki azt hallotta otthon, hogy a pénzért meg kell dolgozni, a pénz egy szükségszerű rossz, és bizony elég sokan úgy gondolták, hogy nem a pénz csinált engem, hanem én a pénzt és felvettünk kölcsönöket, nyaralásra, autóra, házfelújításra, és mikor már úgy emelték a kamatot, hogy fizetni se bírtak az adósok, elúszott minden. Jött a csőd, a válás és családok mentek tönkre bele. A pénzt szeretni kell és beosztani, nem kuporgatni, de senki nem készített fel minket egy iskolában sem. Legelőször a pénzhez való viszonyunkat kell rendezni, és tudomásul kell venni, hogy a pénz jó dolog, csak mi nem tudunk bánni vele. Te hogy állsz a pénzhez? Én most tanulom szeretni és nem tartom már szükséges rossznak. Az elégedetlen dolgozók, legyen az vezető vagy kétkezi munkás, csak várják a mannát, háborognak, de eszükbe se jut, hogy kezükbe vegyék a sorsukat és akkor nem hibáztathatnak senkit, mert a maguk urai lesznek, övéké a felelősség, de a pénz is, és határ a csillagos ég! A baj, hogy nincs elég önbizalmuk, könnyebb a főnököt köpködni, mint vállalni a kockázatot, hogy lehet, nem is vagyok olyan jó, mint gondoltam? Igen, ha most azt gondolod, hogy én beszélek mikor fent még azt írtam, hogy én sem mertem egy szar állást otthagyni, mert nem volt önbizalmam, igazad van. Ezért tudom már, hogy milyen kár, hogy azt a pár évet inkább egy online üzlettel töltöttem volna el, nem lenne bennem keserűség a kis nyugdíjam miatt. Azért nem írok összeget, mert ez nem mindenkinek kevés, mindenki másképp értékeli. Ha úgy döntöttél, hogy Te kezedbe akarod venni a sorsod és még egy tanfolyamot is elvégzel ingyen és online a biztos sikerért, akkor iratkozz fel itt és kezdd el az önálló életedet, ha munka mellett is!

https://www.pureleverage.com/lcs/2465659/121